Az édesszájúak kedvéért kezdem ezzel a desszerttel. Elkészítését a palacsinták megsütésével kezdjük, természetesen a hozzávalók beszerzését-előkészítését követően. Itt arra gondolok, hogy sokan vagyunk még, akik nem a boltból szerzik be a kinyomozhatatlan eredetű és összetételű lekvárt, befőttet, inkább magunk vállaljuk az elkészítésükkel járó pepecselést, megéri, úgy gondolom.

Apropó, aki hallja (olvassa), adja tovább!

Immár harmadik éve tartósítószer nélkül való minden lekvárom, befőttem - köszönhetően Emese barátnőmnek - ugyanis a forrón üvegekbe töltött ezek-azokra nem teszek semmit, azonnal a celofánt, erre jön aztán a szalicil, fölé pedig a csavaros tető vagy egy másik réteg papír; gőzölés, száraz dunszt, ki melyiknek híve. Van 3 éves lekvárom, semmi baja.

No de vissza a desszerthez!

Hozzávalók tehát: palacsinta, létszámtól, étvágytól függően; túró, gyümölcslekvár (ki mit szeret), én eperrel készítettem -vaniliapuding vagy magunkkutyulta sűrűbb vaniliamártás,

díszítéshez gyümölcs, a lekvárral harmonizáló, csokireszelék, tejszín

Tehát megsütjük a palacsintákat, majd elkezdjük fölépíteni a tortát, egy soron megkenjük kedvünk szerint ízesített túróval, jöhet a kiválasztott lekvár, ha kívánjuk, gyümölcsöket is tehetünk rá, palacsinta és így tovább. Az utolsó palacsintával befedjük, tetejét, oldalát megkenjük vaniliakészítményünkkel, és díszítjük.

A főzés-sütés fantázia dolga, hozzátehetünk, elvehetünk, variálhatunk, ahogy épp az adott pillanatban kedvünk és erszényünk engedi.